Láttuk, hogy konzolfájlokkal a snapineket tudjuk automatikusan testre szabni. Ennél sokkal több lehetőséget biztosítanak a profilok.
A profilok egyszerű fájlban tárolt szkriptek, amelyek a PowerShell indításakor automatikusan lefutnak. Kicsit hasonlatosak a Windows StartUp mappáihoz. A PowerShellben összesen négy különböző hely van, ahova létrehozhatjuk a profilunkat:
|
Elérési út |
Magyarázat |
|
%windir%\system32\WindowsPowerShell\v1.0\ |
Az adott gép összes felhasználójának, mindenfajta PowerShelles ügyködésére hatással van. |
|
%windir%\system32\WindowsPowerShell\v1.0\ |
Az adott gép összes felhasználójának, de csak az alaphelyzet szerinti Microsoft PowerShell konzol ügyködésére van hatással. |
|
%UserProfile%\My Documents\ |
Az adott gép adott felhasználójának, mindenfajta PowerShelles ügyködésére hatással van. |
|
%UserProfile%\My Documents\ |
Az adott gép adott felhasználójának csak az alaphelyzet szerinti Microsoft PowerShell ügyködésére van hatással. |
Mit jelent az, hogy "Microsoft PowerShell ügyködés"? Azt, hogy nem feltétlenül csak a hagyományos "DOS" ablakos kinézetet veheti fel a PowerShell, egyéb gyártók más, akár grafikus felületeket is csinálhatnak. Na, ilyen esetekben nekik lehet külön profil fájljuk is a Microsoftoshoz képest.
Ilyen profilban meghívhatok „include” jellegű, függvénykönyvtárak és modulok betöltését végző szkripteket, testre szabhatjuk a promptot, globális változókat definiálhatok, de akár még snapineket is betölthetek. Én a sorszámozott promptomhoz egy globális $sor változót és a prompt testre szabott függvénydefinícióját tettem bele egy ilyen profilba.